A Szárnyas fejvadász 2049 remek kérdéseket vet fel, elképesztő látvánnyal. Hatalmas ziccert hagytak ki a készítők, mert kultfilm lehetne, ha nem öncélúan nyújtanák, mint a rétest.

A Szárnyas fejvadász a cyberpunk sci-fi egyik úttörője volt ezelőtt 30 évvel. A bemutató után nem egyből kapta fel a nép, több idő kellett, míg megtalálta a közönségét és igazi kultfilm lett belőle. A folytatást sokszor el akarta készíteni Ridley Scott, de mindig közbejött valami (leginkább Alien filmek...), így csaknem 35 évet kellett a folytatásra várni.

A történet szerint K (Ryan Gosling) replikánsokra vadászik, miközben egy szövevényes ügyre bukkan, amiben egy rejtélyes fiú és egy korábbi fejvadász Deccard (Harrison Ford) is fontos szerepet játszik, valamint a saját múltja is megkérdőjeleződik. 

Most ne menjünk bele a "Kell-e folytatás egy kultfilmnek?" kérdéskörbe, mert messzire vezetne. Fogadjuk el tényként, hogy nincsen szent tehén, nincsen tabu, ma olyan divathullám virágzik Hollywoodban, hogy minden kultfilmet folytathatnak, amennyiben dollárcsilliókat hoz a konyhára. Íme csak pár példa: Rocky és a Rambo 1000, Alien, Trainspotting, Függetlenség napja vagy a Star Wars reunion, a tv-ben ugyanez a Twin Peaks felmelegítése, ezek a produkciók azt mutatják, hogy a nosztalgiavonaton nincsen fék, vagyis még jó sok ehhez hasonló várható. Hiszen ezek bejáratott brandek, hatalmas rajongótáborral (potenciális vásárlókkal) így tuti a siker, és pénzben fürödhet mindenki a filmstúdióban, és még csak nem is kell vele sokat melózni.

Az biztos, hogy a Szárnyas fejvadász 2049 alkotói rengeteget melóztak. Akár a díszlet (rengeteg felépített "valódi díszlet" van a filmben, ide tuti járna egy Oscar-díj a látványtervezésért), akár csak az operatőri munka, ami elég pöpec. Ez a film jól néz ki. Brutális látvány orgia, de úgy, hogy alig van benne akció jelenet. Szóval ezt a filmet még inkább moziban kell látni, mert csak a hatalmas vásznon jön ki igazán ez a látvány.

A forgatókönyv egyes részei is zseniálisak. A kérdések, amiket felvet a film, elgondolkodtatóak. Morális, filozófiai, vagy éppen a robotika témákat érintik és egyenként mind nagyon izgalmas, és órákig lehetne ezekről beszélgetni. Akár a teremtés, akár a robot és ember közötti határvonalról, vagy a robot emlékeiről, kötődéséről hosszú egyetemi dolgozatokat írhatna az ifjúság. 

A színészek nagyon jók. Ryan Gosling nem először bizonyítja, nem csak szép fiú, tehetség is szorult belé. Harrison Ford is remek a magányos harcos szerepében. Jared Leto pedig a maszk mögött is Jared Leto. Ezt a csókát sokáig szeretném látni még a mozivásznon. 

Szintén el kell ismerni, ügyesen folytatták a kultfilmet. Ez ugyanis nem remake, nem prequele, az előző folytatása. Ez a zene is megidézi a Vangelis-féle klasszikust, igaz nekünk nem volt szerencsénk, mert a hangeffektek már zavaróan hangosak voltak, ami nagyon sokat rontott az élményen, ezért sokszor csak inkább zajt hallottunk, nem pedig zenét.

Csak a film árnyoldala elfedi ezeket az értékeket. Irtó hosszú ez a film, és öncélúan az. Erről már korábban is írtam. A rendező Denis Villeneuve nagyon lassú mozit szeretett volna, de ettől sokszor unalmas. Például a faló megkeresése vagy 10 perc, pedig már minden néző tudja, hol van az a nyomorult gyerekjáték, de a mi főhősünk még 6 percet túr a hamuban, mire végre valahára meglesz.

Nagyon jó párbeszédeket írtak, mégis ezt sokszor úgy mondják el a szereplők, mintha hátulról kiabálna a rendező: "nem jó, lassabban, nyújtsd el a mondatokat!". A lényeg: kultfilm lehetett volna ez is, de szerintem nem lesz az. Bár lehet, hogy az idő rám cáfol, ahogy az előző részt is csak később szerette meg a közönség.

Összegzés:

A látvány és a remek gondolatok jók, de a film túl hosszú, gond nélkül ki lehetett volna vágni 30 percet.

60%