A Trónok harca 7. évada sebességet váltott a korábbiakhoz képest, amiből rengeteg előnye és legalább ennyi hátránya származott. Igaz, ettől még ez jelenleg az egyik legjobb és legnépszerűbb sorozat a piacon. Teljes joggal. Spoileres évad kritika következik.

Volt minden ebben az évadban, minden, mint a falusi búcsúban. Vér, intrika, árulás, epikus jelenetek, hatalmas csaták, sárkányok akcióban, kőkemény gyilkolások, nem várt fordulatok és zseniálisan megírt párbeszédek. Talán kezdjük az utolsóval. Eddig jellemző volt a szériára, hogy sokszor félhomályos szobákban két karakter beszélgetett és közben a várfalakon kívül meg zajlott az élet, amelynek fejleményeiről a párbeszédekből a néző is értesült. Most a karakterek többször kimennek a falakon kívülre, akcióznak, vagy utaznak egyik helyszínről a másikra és közben csacsognak az élet és a Vastrón harcairól. Ez remek helyzeteket teremtett ebben az évadban, ilyen a falon túli öngyilkos kommandó majdnem összes beszélgetése, vagy az utolsó részben Tyrion, Bronn vagy éppen Jamie és Brienne találkozása, de Sansa és Arya összes jelenetét is ide sorolhatjuk. Ezeken a diskurzusokon keresztül még jobban megismerjük, a már hat éve szeretett és még életben lévő hőseinket.

Most már nincs egyetlen felesleges jelenet sem, mindenki ezerrel pörög. A cselekmény sokkal gyorsabb, mint korábban. Ez pedig azt eredményezi, hogy egy részen belül rengeteg helyszínre jutnak el a szereplők. És ez rendben is van így.

A látványos csatajelenetekkel az eddigi évadok során sem volt baj, emlékezzünk a fattyak csatájára, vagy a falnál folytatott gigantikus ütközetre. Ebben az évadban még rápakoltak egy lapáttal és legalább 3, de inkább 4 ilyen csatajelenetet össze tudunk szedni, amire még a fanyalgók is elégedetten csettintenek. Nem spóroltak sem a CGI statisztával, sem a látvánnyal, sem a pirotechnikával. Ilyet korábban tényleg csak mozivásznon látott a néző. Igényesen, nem spórolva szépen koreografált akció jelenetek, ahol mindig emberközeli szempontból mutatják be a brutális harcot. Vagy Jon Snow, Tyrion vagy Jamie helyzetén keresztül látjuk ezeket a harcokat, így könnyebben átélhetők ezek a jelenetek.

Fordulatok. Még ebbe az évadba is jutott "hűb..eg" élmény. Pedig az igazi rajongóknak nem lehet már túl sok újat mutatni. (A falon túli halálesetre majd az azt követő ébredésre gondolok.) Valószínű ez Martin-nal le volt egyeztetve, mert ez tipikus (már ha lehet ilyet mondani vele kapcsolatban) csavar a fantasy írójától. Ugyanakkor az írók már nem olyan tökösek, mint amikor még Martin könyveit vitték filmre, nem pedig a saját történetüket Martin útmutatása alapján. Így például jó pár olyan helyzet volt ebben az évadban, amikor a szeretett hősöknek bizony brutális kegyetlenséggel meg kellett volna halnia (pl. Jamie és Tyrion is gond nélkül meghalhatott volna...). Itt azért érződik egy fajta puhulás, míg korábban minden különösebb probléma nélkül kinyírtak szeretett és a nézőknek kedves karaktereket, addig most már sokkal kedvesebbek az írók. (Leginkább itt érződik Martin könyveinek hiánya, hiszen már évek óta ígérgeti, hogy befejezi a könyvfolyamot).

Amivel gond van, az a sebesség növelése. A felturbózott évadban még inkább kijött a készítők laza időkezelése. Például milyen az a helyzet, amikor a tó közepén fagyoskodó kis csapat nem fagy szét, miközben a hobbi hosszútáv futó eljut a Falig, küld egy Hollót Daenerysnek, aki Sárkánykőről felrepül a Falon túlra és tűzokádó jószágával felmelegíti az átfagyott harcosokat. Teljesen irreális, még a fantasy világ keretein belül is. Nem azzal van a baj, hogy nem a valóság szabályait követik, hiszen egyetlen nézőt sem zavar, hogy A Hét Királyságban akár több év is lehet egy évszak, inkább az a nagy probléma, hogy a kreált fantasy világ saját szabályait is áthágják a készítők. És ez azért elég idegesítő.

Szintén a felgyorsított történetmesélés számlájára írható, hogy Daenerys és Jon Snow kapcsolatát elég felületesen mutatták be. Egyszerűen nem jut elég idő kettejük számára, így a néző számára a kapcsolatuk fejlődése olyan, mint egy gyorsított felvétel. Hiszen alig találkoznak, kis kekeckedés után, hip-hop rádöbbennek, hogy nem ellenségei egymásnak, majd gyorsan ezen is túl lépnek és máris egymás karjában kötnek ki.

Ehhez hasonlóan az írók csak nagy vonalakban vázolták fel Sansa, Arya és Bran kapcsolatát, igaz itt legalább volt mire építeni, hiszen a karaktereknek van közös múltja. A két Stark lány közti viszonyt már az első évadban megalapozták, most pedig ismét összefutnak, ráadásul úgy, hogy a két szereplő teljesen külön utat járt be. A köztük lévő feszültség és Kis Ujj ármánykodása a korábbi részek intrikáit idézték. A kisebb logikai bukfenceken pedig lépjünk túl nagyvonalúan, mert ez az egyik legizgalmasabb, és -emberibb szál volt ebben az évadban.

A színészek közül leginkább a Tyrion-t játszó Peter Dinklage-t lehet kiemelni, aki az első évad óta zseniális. Eleve a karaktere szuper, de ő maga remekül válik eggyé ezzel a szereppel. Mellette a kis Arya-ból egy szívtelen gyilkológéppé avanzsált Maisie Williams elképesztő. Évadról évadra egyre jobb lett, szuperül építette fel ezt a karaktert és joggal vált sokak kedvenc karakterévé. Visszanézve az első évadot, egy aranyos gyerek színészből lett "A" kategóriás színésznő. Remélem ki tud majd lépni ennek a sorozatnak az árnyékából.

Hogy mi vár ránk az utolsó évadban? Peti barátomat tudom csak idézni: egy bazi nagy hentelés. Lehet tippelgetni ki marad majd életben, milyen fordulatok lesznek az utolsó pár részben. Az azonban biztos: az évad végére három pólusú lett Westeros. Cercei, a hullák és a jók. Szóval minden adott egy epikus lezárásra. Hogy mit csinálunk 2018-ig? Jó kérdés. Újra nézzük a 7 évadot!!!

Összegzés:

Remek évaddal vezették fel a végső ütközetet. Apró, de néha zavaró hibákkal. Bízom benne, hogy évtizedek múlva nem a negatívumokra fogunk emlékezni ebből az évadból.

90%