Mennyire érdekelheti egy óceánnal arrébb, vagy a világ bármely pontján a nézőket egy magyar gyerek kórus története a 90-es években? A válasz: nagyon is, mert a Mindenki egyszerre magyar és egyetemes történet 20 percben.
Ritkán esik meg, hogy egymást követő két évben is szoríthatunk magyar filmnek az Oscar-díjátadón. Tavaly a legjobb külföldi filmek között szerepelt a Saul fia, meg is nyerte kategóriáját, idén pedig a legjobb rövidfilmek között drukkolhatunk Deák Kristóf Mindenki című filmjének. A történet szerint a 10 éves Zsófi új iskolába megy és csatlakozik a suli kórusához, amely indul az országos kórusversenyen. Hamarosan azonban kiderül, hogy az énektanár sajátos eszközökkel éri el, hogy az ő csapata legyen a legjobb.
De mi ennek a rövidfilmnek a titka? A jó téma és műfaj választás, a forgatókönyv és a casting.
A téma. Gyerekekkel mindent el lehet adni - mondják a reklámguruk. Ebben az esetben ez nem reklámfogás, hanem egy nagyon jó témaválasztás: a kisiskolás kor. Ennek köszönhetően rengeteg mindenről mesélhet a film. Kisiskolás traumákról, helytelen tanári magatartásról, gyermeki lázadásról, összetartásról. És talán pont ezért érezheti mindenki közel magához ezt a filmet, mert vannak is hasonló élményeink. Van a filmnek egy különleges, hangulata ami megidézi a rendszerváltozás utáni éveket. (Több, mint szimbolikus a gyerekek lázadásának mikéntje a 90-es évek Magyarországán.) De nem ez hangulat uralkodik a képeken, és nem is ez legfontosabb, hiszen ha egy amerikai, vagy indiai nézi, nem ismer rá a 90-es évek jellegzetes cukorkájára, iskolaköpenyeire vagy kocsijaira, nekik ez a film másról szól.
A műfaj. Bravúrosan építette fel Deák Kristóf a rövidfilm ívét és a karaktereket. 20 percben jut idő megismerni a szereplőket, motivációikat és a történet is kerek. Nagyon sűrű ez a film, de nem zsúfolt. A forgatókönyvet patika mérlegen mérték. Minden jelenet fontos a film egészét tekintve (vagy a történetet viszi előre vagy a karaktereket mutatja be) és mégis könnyed.
A casting. A főszereplő gyerekszínészek nagyon ügyesek, és természetesek (ami nagy szó) Gáspárfalvi Dorka és Hais Dorottya nagyon jól alakítja a két barátnőt. A kettejük kapcsolatát mintha az életből másolták át a filmre, ennek köszönhetően nagyon élőnek és igazinak hat. Ebben biztos sokat segít a két gyerek közötti kémia. Szamosi Zsófi egy ellenszenves, de néha nagyon kedveskedő karaktert hoz, akit csak a siker érdekel. Sztereotíp megközelítés, de sajnos igaz, és mindenki tudna példát hozni a környezetéből hasonló esetre.
Összegzés
Nagyon ütős rövidfilm gratula a rendező-írónak Deák Kristófnak. Drukkolok neki az Oscaron, mert ez a film nem csak magyarokról, magyaroknak, hanem mindenkiről, mindenkinek szól.
100%
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.