Rajongók ezrei tűkön ülve várták a 4. évadot, amiben kedvenc detektívünk - oldalán dr. Watson-nal - ismét újabb és újabb rejtélyeket old meg, a tőle megszokott stílusban. Érthető volt a türelmetlenség, hiszen a tavalyi "különkiadás" (A szörnyű menyasszony) nem igazán nyerte el a nézők és a kritikusok tetszését, így a készítők vállát nyomta a teher, vajon visszatérnek-e az előző évadok sikeréhez. 

Kezdjük talán az elején, mitől is lett sikeres a Sherlock? Elsősorban a sorozat íróié az érdem. Steven Moffat és Mark Gatiss alázattal nyúlt hozzá az irodalmi alapanyaghoz és úgy tették át a 21. századba Sir Arthur Conan Doyle történeteit, hogy annak minden értékét megőrizték. Emellett olyan izgalmas és látványos képi világot teremtettek, ami a karaktereket hitelesen helyezte korunkba.

A siker kulcsa a két főszereplő is. Benedict Cumberbatch neve mostanra összeforrt Sherlock Holmes-éval. Remekül hozza az őrült, kényszeres és tévedhetetlen detektívet. Hű segítőjét dr. Watson-t Martin Freeman játssza remekül, az első évadban még csak lohol a nyomozó után, később már barátja, majd egyenrangú partnere lesz. Freeman ezt a fejlődési ívet hitelesen hozza. A két főhős között lévő kémia talán az egész sorozat alapja. 

A harmadik évadban inkább a látvány dominált és a háttérbe a került a két főszereplő. A mostani évadban Sherlock és Watson kapcsolata kerül a középpontba. A történet ott folytatódik, ahol abba hagytuk, az ősi ellenség James Moriarty "visszatért"(?) a halálból, és ez minden eddiginél nagyobb fenyegetést jelent az egész világra.

A hat Thatcher Doyle A hat Napóleon történetének átirata, az alapsztorit ügyesen szőtték tovább a készítők, de a megoldás lapos lett, és ez még akkor is így van, ha ebben a részben akartak megalapozni egy az évadon keresztül húzódó "ügynek". 

A konfliktust a második részben bontják ki részletesen, Sherlocknak és Watsonnak rendezni kell kapcsolatát, miközben meg kell oldaniuk egy olyan ügyet, amiben nem tudják kit öltek meg, csak a gyilkosság tényéről tudnak hőseink. A hazug detektív-ben megvan minden benne, amiért sokan szeretik a Sherlockot, jó krimi szál, nagy teret kap a két barát közötti kapcsolat és izgalmas fordulatok. Eddig minden szép és jó. Egyetlen szépség hibája a túl gyors problémamegoldás. Persze értem nincs 23 rész, hogy kifejtsék, majd megoldják a karakterek minden baját, de ebben az epizódban elég hamar jutnak el a karakterek a köztük lévő konfliktus feloldásáig. A rész végén a szokásos cliffhanger - amit persze utána egy gyors mondattal idegesítően (és ez már nem az első ilyen) "megmagyaráznak" az évadzáróban. 

A végső probléma című részben inkább a feszültségre mentek rá az írók és jól tették. Sherlock múltját és új oldaláról (a családhoz való viszonyát) ismerjük meg kicsit jobban. A lezárás pedig szép és méltó a sorozathoz. Szerencsére nem marad megválaszolatlan kérdés, csak egy: mikor folytatódik a széria?

Az évad felépítése tetszett, követték az eddigi szisztémát, vagyis mindegyik rész kapott külön ügyet, miközben egy "nagy egészet" kellett megfejteni és a végén még korábbi eddig meg nem válaszolt kérdésekre is választ kaptunk.

A fényképezés még mindig első osztályú, a színészek szintén. Nekem a tempóval volt néha problémám, voltak nagyon lassú jelenetek, utána meg felpörögtek az események és gyorsan, néha kapkodva zártak le szálakat. Ez azonban nem rontott, az amúgy majdnem tökéletes összképen. Szóval Sherlock régi fényében tündököl

Összegzés

A Sherlock még mindig az egyik legjobb sorozat, a különkiadás vargabetűje után, ismét a tőle elvárt színvonalat hozta. A 3 részből 2 a legjobbak között van. Várjuk a folytatást, reméljük nem kell rá 3 évet várni.

85%