Az ötödik évadban a House of Cards még jobban reflektál az amerikai és a világpolitikai helyzetre, mint eddig valaha. De nincs igazi tétje már a szériának. Enyhén SPOILERES értékelés következik.

A Netflix első nagy dobásai között volt Az elnök embereit és a Trónok harcát tökéletesen keverő széria: a House of Cards (Kártyavár). Mert bár Washingtonban játszódik a történet, mint a Martin Sheen főszereplésével készült sorozat, de többen halnak meg az intrikák, bosszúk, viszálykodások miatt, mint Westerosban (persze ez túlzás, de akkor is). És ezért szeretik milliók: a politika színfalai mögé enged betekintést, egy pofátlan zsarnok tárlatvezetésével, persze mindezt úgy, hogy a legaktuálisabb valós eseményekre is reagál (pl.: IS, Donald Trump, Wikileaks, lehallgatási botrányok, Edward Snownden, a Fehér Ház kertjébe futó ismeretlen stb.).

A kiindulás itt egy BBC-s minisorozat volt, de ezt az írók, hamar maguk mögött hagyták és járták/ják a saját útjukat - és jól is tették. A sátán földi helytartója, Francis Underwood, az első évadban, még mint frakcióvezető beszél egyenesen a kamerába, a célja pedig már akkor is egyértelmű: az ovális iroda és a Fehér Ház összes kulcsa. Nem meglepetés, hogy az következő évadokban ezt a tervet sikerült valósággá váltani.

És itt kanyarodunk rá az 5. évad történetének egyik kulcskérdésére: mi jelent kihívást a főhősnek, aki minden problémát megold? Hiszen már a második évadban elérte a fő karakter azt, amit akart, a zenitet, a csúcsot. Onnan hova tovább? Ez a kérdés tulajdonképpen azóta lóg a levegőben: mikor fog bukni a mindig, mindent előre eltervező gonosz? És itt most nem kisebb csaták elvesztéséről beszélek, hanem az egész háború elvesztéséről.

Mert így nincs tétje a történetnek, hiszen a főhős nem eshet pofára. Talán ez az egyetlen gyengéje ennek az évadnak. Így talán nem hatalmas spoiler, hogy a választ arra a kérdésre, hogy mikor fog igazán nagyot bukni Francis Underwood, még mindig nem tudjuk. Törvényszerű, a dramaturgia szabályai szerint el kell bukjon, hogy aztán haladjon valamerre a karakter, vagy a történet, igaz ez a műsor már rég elengedte a valóságot, de célszerű lenne visszatérni. Az 5. évad vége belengeti a bukását, de ez még nem jelenti azt, hogy az valósággá is válik, emlékezzünk csak vissza a 3 évad végére. Ettől az apróságtól eltekintve nagyon rendben volt ez az évad.

A színészek elsőrangúak. Kevin Spacey és Robin Wright párosa remek, működik a kémia. A párbeszédeik mindig zseniálisak, ilyenkor tényleg elhiszi az ember, hogy éppen a világ méretű összeesküvést szőnek.

Ez a széria mindig aktuális, így a rajongók ezreinek a legfontosabb kérdése az évad premiere előtt az volt: Donald Trump hogyan jelenik meg a House of Cards-ban? Erre egyszerű, de nagyszerű megoldást választottak az írók: Uderwood-ot tették meg Trump-nak, aki túltolja a harcos retorikát, beutazási tilalmat rendel el, nyilvánosan szeg meg minden normát, stb. 

Ehhez jött a jó történetvezetés, amelyben  2 nagy szál bontakozik ki előttünk. Az egyik a Will Convay és Francis Underwood közötti választási harc, a másik pedig, a múlt következményei. Az évad első fele igazából csak felvezeti a komolyabb problémákat, amelyek túl mutatnak ezen a 13 részen. Frank és Claire közeli "barátokat" áldoznak fel a szent célért. Ezek a legemberibb részei az évadnak. Az a jelenet zseniális, amikor Doug Stamper (Michael Kelly nagyon zseniális a végletekig hűséges mindenes szerepében) késsel faragja bele a monogramját az elnöki íróasztal fiókjába, hogy legalább így nyomot hagyjon a történelem során.

Az írók (ismét) úgy csűrik a történetet, hogy az elnöki párból csak az egyik maradhat talpon. Ez viszont azt is jelenti, hogy a másik bukásra van ítélve. Korábban is volt már ilyen helyzet, amit pár rész alatt elrendeztek annyival, hogy kibékültek és együtt ármánykodtak tovább a Fehér Ház falai között. Most egy bicsibocsival nem lehet elrendezni a kettejük viszonyát. Egyiknek már buknia kell. Különben a maradék komolyságát is elveszti a történet.

És ezért lesz igazán érdekes a hatodik évad, mert ott végre lesz tétje a történetnek. Várjuk 2018-at!

Összefoglalás

Még mindig jó a sorozat, de ez remélem a nagy csatát felvezető évad volt. 

80 %