A Transformes 5 az év leggyengébb filmje. Teljesen menthetetlen.

Michael Bay nem egy rendező zseni, de kifejezetten jó iparos. Megkapja az alapanyagot és legyárt belőle egy vállalható, sőt minőségi terméket. Ilyen volt a Bad Boys 1-2, a 90-es évek egyik legjobb akciófilmje A szikla, de ide sorolhatjuk a kis költségvetésű mozijait a 13 óra: Bengázi titkos katonái vagy a Pain & Gain is. Még az Armageddon is ebbe a csoportba tartozik, hiszen giccses, de jó filmről van szó.

De.

Michael Bay a Transformers 5. részével még a jó iparos címtől is távol került (a szememben). Sőt, egyenesen az emberiség ellen elkövetett bűnnek tartom ezt a filmet, ami nem is film, hanem egy 2,5 órás kínzás. Ez a mozi ugyanis bűnrossz. Ha Bayt emiatt esetleg elítélnék, akkor ennek a mozinak a végtelenített megtekintésére ítélném, elég komoly büntetés lenne ez bárki számára.

Elvileg az a sztori, hogy Artúr király, meg Merlin botja, meg a Transformers-ek, meg invázió... szóval nem tudom miről szól. Mert az ember nem érti, mi történik a vásznon és nem a néző készülékében van a hiba, mint mondjuk egy komoly művészfilm esetén (amikor a jelrendszer bonyolult és nincs meg minden kód, a szimbólumok, metaforák megfejtéséhez értelmezéséhez...), mert itt nincs értelme a jeleneteknek. Nem tudjuk meg, ki mit és miért csinál az adott snittben. Többször felmerül a kérdés a nézőben, ez hogy kerül ide? Miért azt teszi, amit? Meg egyébként is, ez a karakter félperccel korábban nem a galaxis másik pontján volt most meg a földön ügyködik? Ilyen és ehhez hasonló kérdések között őrlődik az egyszeri mozinéző, aki komoly 1800-as jegyért tekinti meg ezt a baromságot.

Nem voltak nagy elvárásaim. Ennek a készítménynek, annyi funkciója lett volna, hogy egy látványos lövöldözős filmet lehoznak a készítők. És ezt az egyszerű célt nem sikerült elérni, mert nem tudjuk meg ki és miért lövi a másikat. Kedvenc példám: a végső nagy akció jelenetnél mindig azt látjuk: ahogy a jók csapata lő, de azt nem, hogy mire és a gonoszokat sem látjuk hosszú percekig. Nem képesek olyan beállítást hozni, amiben látjuk az ellenfelek egymáshoz való viszonyát, így legalább tudnánk, értelmezni ki hol van, ki merre tart, de nem. Itt egymást követik a látványos jelenetek, amiben csak a vágásoknak köszönhetően változtatják a helyüket a szereplők, pl.: egyik jelenetben még repülnek, majd a földet érős részt kihagyva látjuk, hőseink valahol egy belső térben harcolnak az ellennel. Azt, hogy hogyan jutottak oda, teljes homály fedi. 

Na de majd megmentik a filmet a karakterek és a vagány egymondatos beszólások. Ööööö.... nem. A karaktereket inkább hagyjuk.  A főhős, Mark Walhberg és az aktuális cicababa, Laura Haddock között annyi a kémia, mint két zombi közt. A kapcsolatuk persze civakodással indul, majd a végén persze lesmárolják egymást annak rendje és módja szerint. A kettő közt meg van pár kínosan gázos beszélgetés. A második osztályban komolyabb kapcsolati fejlődést vázolnának fel a kiskopterek. 

Az egymondatos beszólásoknak szánt vicceken meg nem röhögött a moziterem, inkább halk trágárságot lehetett hallani. Azért a dramaturgokat jól tarkón vágnám, amikor ilyen mondatok hangzanak el a filmben: "a bothoz leginkább a fiatal lányok értenek...". Nem kommentálnám. Csak hagyom, mindenki forgassa magában ezt az egy mondatot.

Színészi játékot  is hagyjuk, mert aki ebbe a filmbe kerül az ripacs lesz. Lásd Sir Anthony Hopkins, akinek annyi a feladata, hogy tanárbácsis stílusban elmagyarázza a Transformers történelmet. Aminek persze nincs semmi értelme, de sebaj, mert az utolsó jelenetből lehet tudni, hogy jön még folytatás. Hajrá Hollywood még sok ilyet! Ja nem.

Összegzés:

Ez szörnyű. Kínzásként ajánlom mindenkinek!

10% (és nagyon jószívű voltam)