Fény és vászon

2017. január 12. 14:06 - Kiko

Pátosz+brutalitás=Mel Gibson

A fegyvertelen katona abba a hibába esett, amikor a rendező kéznyoma túl sok és már róla szól a film, nem pedig a történetről. De még így sem olyan rossz mozi.

A fegyvertelen katona megnézése után ugyanaz az érzés fogott el, mint a Legendás állatok és megfigyeléseik után. Minden adott, mégsem jött össze, igaz itt a végeredmény jobb, mint a Harry Potter spinoff esetében. 

Adott egy jó rendező: Mel Gibson. Jó főszereplő: Andrew Garfield. Vászonért kiáltó (igaz) történet: Desmond Doss adventista felcseré, aki nem fog fegyvert a II. világháborúban, csak embereket ment. A film mégsem tökéletes. Ennek oka pedig a rendező.

Mel Gibson remek direktor. A passió, A rettenthetetlen és az Apocalypto is jó film, és A fegyvertelen katona sem rossz. Csak az előzőekhez képest gyengébb. Talán ennek a filmnek nem találta a ritmusát és a saját stílusát túlságosan rá akarta erőltetni a képsorokra. Ezért lesz a hangsúly brutalitáson, nem pedig a főhős vívódásán. Pedig egy nagyon izgalmas kérdéseket vet fel: a hit mit is jelent? Zárójelbe lehet tenni a "Ne ölj!" parancsot háború idején? Mit kell vállalni a hitért? Ezeket kifejteni nem jut idő, mert inkább a csata jelenetekkel van tele a film második fele. Ezek a snittek is lassításokkal teli, hogy az égő szereplőket sokáig mutathassa a kamera. A végére kicsit öncélú lesz a brutalitás.

Ráadásul a patetikus jelenetek és a naturális kegyetlenség olyan gyorsan váltogatja egymást, hogy nem tud a néző ráhangolódni a filmre, mint egy hullámvasút, amire sehol se tudsz felülni. A mély, komoly jeleneteknek nincsen felvezetése, egyszerűen bedobják két akció közé. Így a lerobbanó végtagok után, nem működik, ha a főszereplő épp Istent kérdezi, mit tegyen, majd ismét dézsából ömlik a vér. 

Technikailag rendben van a film. A hasonló háborús filmekhez (pl.: Ryan közlegény megmentéséhez) hasonlóan itt is sok a közeli, az orrunk előtt ömlik a vér. Párszor - elismerem - tényleg van értelme a lassításnak, mert festményszerű képeket komponált Simon Duggan. 

A karakterek jók. Andrew Garfield jól hozza a hitéhez ragaszkodó fiatalt. Könnyen azonosul vele a néző. A kötelező rossz kiképzőt simán eljátssza Vince Vaughn. Neki többször kellene drámaibb szerepeket vállalni a True Detective második évadában is zseniálisat alakított, lehet itt az ideje, hogy ne vállaljon el több bugyuta vígjátékot. 

Összegzés

Jó színészekkel, jó rendezővel közepesnél jobb film. A ritmussal és a brutalitással volt a bajom, de egyszer érdemes megnézni. 

 60%

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://lumiere-galaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr3012120273

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jakab.gipsz 2018.03.11. 00:10:55

Egy a valóságban megtörtént, (szemtanúk, jegyzőkönyvek,) által dokumentált esemény sor, esetében a "pátosz" kifejezés, nem helyén való.
Vagy a szerző felkészületlenségéről van szó vagy tudatos történelem hamisításról!

Azért mert Mel Gibson a szemtanúk szerint, dokumentum filmet készített.

Tehát a pátosz + brutalitás = Mel Gibson, prejudikáció mint konklúzió hamis és hazug.

Ha pedig ezt a hit által létre jött csodát, egy fizikalista ateista nem érti, az legyen az ő baja, de legalább ne hangoztassa.

CriticalMaster 2018.06.26. 23:02:50

A film pont attól különleges, amit te hibájául hozol fel. Zseniális alkotás, nagyon erős 85% -os. A rendezés a fő erőssége, Mel Gibson tehetsége ettől a filmtől számítva nem kétséges előttem.
Fény és vászon