Fény és vászon

2016. december 17. 00:20 - Kiko

A magyar piszkos tizenkettő

A Szürke senkik című film megérdemelné a szélesvászont, de előnye lehet abból, hogy a Duna Tv mutatta be. Így ugyanis csak egy tévéfilmet vár az ember, nem egy mozit. Pedig azt kap, egy igazi háborús mozit.

Az egy órás film, akár kamaradráma is lehetne háborús díszletek között. 5 katona próbál eljutni az olasz hegyekben - körben az ellenséggel - egy üzenettovábbító/kommunikációs központhoz. Az alap szituációban hasonlít ez a film, A piszkos tizenkettő című klasszikushoz. Ahogy ott is, itt is furcsa egy csapatot sodort össze a szél (forgatókönyvíró); az egyikük még nem ölt, a másik dezertálni akar, a harmadik fejbe lőne mindenkit, aki megtagadja a parancsot, a negyedik haza akar menni eltemetni a fiát, az ötödik pedig csak azért van a fronton mert ezt választotta a golyó helyett a bíróság előtt.

Sokat hallott/olvasott anekdoták köszönnek vissza a karakterek történeteiben, mégsem lesz sablonos az összkép a csapatról. A forgatókönyv figuráiból élő, izzadt, véres, átfagyott férfiak lesznek a vásznon. Ez pedig a szereplők érdeme. Kettőt emelnék ki, bár mindenki megérdemli a dicséretet. Trill Zsoltra rá szabták az őrmester szerepét, nagyon él és remekül vezeti a csapatot. Kovács József pedig a szemünk előtt nő fel a háború borzalmai között. 

A rendezőnek (Kovács István), a forgatókönyvírónak (Köbli Norbert) hatalmas elismerés jár. Hiánypótló alkotást tettek le az asztalra. Háborús, pláne I. világháborús film igen kevés van a magyar filmtörténetben. Ráadásul mindezt a történelmi filmek költségvetéséhez viszonyítva aprópénzből. Ez pedig egyáltalán nem látszik meg a végeredményen, az akciókon, vagy a vágáson. Egyedül az olasz hegyeket hiányoltam, mert a filmet Budapest környékén és rudabányai helyszíneken forgatták a pénz szűke miatt. 

A végére maradtak - számomra - a legfontosabb szereplők: Dévényi Zoltán (operatőr) és Faltay Csaba (zeneszerző). A közeli képek zseniálisak. Ez még jobban kiemeli a színészek játékát. Szinte a karakterek mellett vagyunk a fronton. Az orrom előtt lövik le az egyik embert és ilyenkor nem tudok elnézni, a háború kegyetlenségét belenyomják az arcomba. A film színei remek atmoszférát teremtenek, elég csak a folyópartján álló fiúra gondolni (az a jelenet olyan, mint egy fotó), vagy a tábortűz melletti beszélgetésekre. (Talán kevesebb drónt használtam volna a tájképekhez.) Ezek képileg elég erős jelenetek, és mégsem csúsznak át giccsbe. Ehhez jön hozzá Faltay Csaba zenéje, amely egyszerű, de nagyszerű, és ráerősít erre - a képekkel már megalapozott - atmoszférára. A katona dalok átdolgozása, lecsupaszítása egy hangszerre remek ötlet. 

Összegzés

Köbli Norbert A szabadság különjárat, A berni követ és A félvilág után ismét egy remek történelmi filmet/könyvet írt. Kovács István ügyesen vitte vászonra a jó könyvet a remek alakításokkal, a szuper operatőri és zeneszerzői munkával. Még sok ilyen magyar filmet!

75%

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://lumiere-galaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr7712053249

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dr. Trejo 2016.12.17. 18:04:16

Amikor a földön fekve célzó katona nekitámasztja az arcának a tolózárat az prájszlesz...

Használtak egyáltalán taktikai kézjeleket az első világháborúban?

jacint70 · http://jacint.blog.hu 2016.12.17. 18:15:18

No azért... Pár kifogás:
1. (Ez nem a filmé...) Jó lenne csinálni valami igazán monstre I. vh.-s filmet is, ami mellett "elférnének" az ilyen "kamaradarabok"...
2. Azért azt jó nagy bukfencnek érzem, hogy ott az a "hűdefontos" kommunikációs központ, amit kb. 3 katona véd...
3. Az erdei "magányos" géppuskaállás is nonszensz... Mármint az, hogy ott van elszeparálva, hiába van ott komoly lövöldözés, senki nem megy oda a zajra az olaszok közül megnézni, hogy mi is folyik ott.
4. Az is vicces, hogy a csapat kevés lőszerrel, egyetlen gránát nélkül megy a felderítőtúrára, több katona az "alap" puskával, ami pont nem hatékony egy kis létszámú, gyorsan mozgó egységnek...

kalahari ernő 2016.12.17. 18:21:28

Hát igen. Nem ártott volna egy szaktörténészt és egy katonai tanácsadót megkérdezni. De ha ettől eltekintek, nekem tetszett a film.

Kiko 2016.12.17. 23:20:06

@kalahari ernő: egyetértek. Apró hibákkal együtt egész jó lett. Igaz a hibákra direkt nem tértem ki a kritikában.

agent T 2016.12.18. 08:31:09

Kérdésem van, de aki még nem látta a filmet, az ne olvassa el, mert egy kicsit

SPOILER
SPOILER
SPOILER

Na..

Szóval ha ti, olvasók vagytok egy ilyen egység tagjai, hárman maradtatok, és a célpontotokhoz érve azt látjátok, hogy van lent egy mélyedésben négy-öt olasz katona meg egy tiszt, akik jól elvannak, borotválkozgatnak meg ilyesmi.. akkor mit csináltok?
A tökéletes lövészpozícióból leszeditek az ellenséget, vagy lementek a völgybe akciózni, hogy észrevegyenek titeket meg hozzátok férjenek?
Tudom, kevés volt a lőszer, de egyik verzió választásától se lett több.
Egyébként kimondottan tetszett a film, még sok ilyet kérek :)

Kiko 2016.12.18. 11:08:09

@agent T: SPOILER

Nekem úgy jött le, hogy az Őrmester csak 3 embert vett észre, ezért döntött a "lerohanás" mellett. Amikor már lent voltak a völgyben a Kölyök vette észre a másik lövészt a túloldalon. De tényleg nem volt túl logikus döntés.

jacint70 · http://jacint.blog.hu 2016.12.18. 11:13:12

@agent T: Az előző hsz-mben nem írtam le, hogy azért tetszett a film, kéne még sok ilyen...
Szerintem ebben a trükkös megoldásban is volt ráció, eleve kevesebben voltak, és a távoli lövések bizonytalanok azért... Meg itt 100%-os eredményre kellett törekedni, vagyis mindenkit lelőni, aztán pedig megsemmisíteni a galambokat... Azért egy-két gránát sokat segíthetett volna a dolgon... Vajon a kajával amúgy jól felszerelt olaszoknál sem volt legalább egy-két db?
Fény és vászon